Szombathelyi Református Gyülekezet

+36 94/313-917

.

Kérjük, hogy SZJA 1+1 %-át ajánlja fel az adóbevallás rendjén a:
Magyarországi Református Egyház

0066


Szombathelyi Református Templomért Alapítvány

19247919-1-18


részére

Ajánló

Az evangéliumok egybehangzóan beszélnek arról, amikor Keresztelő János nyilvánossá tette, hogy Isten követségében jár és meghirdette a Messiás eljövetelét, sokan kimentek hozzá Júdea pusztájába a Jordán folyó mellé. Kortársai várták az ígéretek beteljesedését. Milyen ígéretekét, és ki vagy kik tették azt? Sokféle ígéret keringett a világban. Volt, ami a politikai szabadságról szólt, volt, ami a nagy nemzeti eszményt hirdette meg, volt, aki titkon szabadságharcot remélt. A kor, mint minden kor ígéretekkel volt tele. De János nem állt be a sorba, a földi megváltást és megdicsőülést hirdetni. Ő kivonult az öndicsőítő társdalomból azért, hogy megbizonyosodjon önmaga számára Isten szavának, a Kijelentésnek igazságáról. Először ő figyelt és ő hitte el, hogy Isten ígérete nem üres beszéd, hanem a közeljövő történése. Még az ő életében eljön a Messiás. Hallatlan feszültséget adott ez az életének. Nemcsak ott a Jordán mellett, hanem évtizedekkel később, amikor börtönben ülve hall Krisztus csodáiról. Az Istenben való hitbizonyosság okán teszi fel a földi történésekre vonatkozó kérdéseit. Mert ő, aki anyjának méhében találkozott a Krisztus-ígérettel, nem tudta sosem egyszerűen messiási beteljesedésként lefordítani a földi történéseket. Épp azért mert hitt, mindig, újra és újra bizonyosságra vágyott.

Ott a Jordán mellett is, amikor Isten országáról és annak közeledéséről beszél, akkor egy radikális felhívást kapcsol ehhez: „Térjetek meg és keresztelkedjetek meg”!  És éljetek ehhez méltó életet, mondja a kortársaknak.

Keresztelő János az adventnek két arcát villantja fel életében és ezt éli meg, illetve szeretné, ha mások is, akik hallják az ő bizonyságtételét, megélnék ugyanezt. Ezért hív a változásra.

Isten adventje ráköszöntött a népre. A mennyei Atya az ő örök ígéretét beviszi abba a nemzedékbe. Az örök ígéret megjelenése hat az új relevanciájával. Mert ahol Isten örökkévalósága megjelenik, ott az új erejével hat. Isten nem változik csak a történelem és benne az ember. Ez azt is jelenti, hogy Isten nem von semmit vissza ígéretéből, ezért hirdeti meg újra és újra az ő adventjét, az ad veniatot: szent Fiának eljövetelét!

Ma is az örökkévaló ígéretben hirdeti meg ebben a nemzedékben az advent evangéliumát. Mert az igazi örömhír, azaz evangélium az, hogy Isten a mi nemzedékünkben és ebben világban hozza közel országát és annak igazságát az emberhez.

Csakhogy Isten adventje az ember adventjében realizálódik. A szó, az Ige, az örök életnek beszéde „pusztába kiáltó” szóból „pusztába kiáltott” szóvá válik, ha az ember nem ad hitelt annak. Mi több, nem mozdul rá annak igazságában az Isten szerinti életre. Aki nem akar változtatni az életén, az nemcsak megcsontosodott, hanem lemondott az életről.

A napokban meglátogattam egy ágyhoz kötött beteg testvérünket. Hite már néma szóvá fagyott a száján, de övéinek mégis élően volt jelen advent. Érte énekelték adventi éneket: „Ó Jézusom, szegényed kér, vár, epedve hív…” A Krisztus valóság megfoghatósága volt jelen ott a betegágy körül. És közben valahol elhangzott a legmélyebb keresztyéni bizonyságtétel: minek magyarázni az életet ott, ahol Isten van? Istenre nemcsak várunk, hanem érezzük jelenlétét Jézus Krisztusban, aki Úr és Megváltó.

Rá várunk a mindenkori jelenben. Hogy betöltse életünket, várakozásainkat, ünnepünket! Keresztelő János bizonyosságával hisszük, hogy közel az Isten országa. És egyre közelebb jön.

Akinek meg van ez a bizonyossága, annak igazi adventje van.

Akinek igaz adventje van, annak lesz igazi karácsonya. Teljesülnek várakozásai Istenben.

Ilyen karácsonyt kívánok kegyelemben minden olvasónknak és szeretteiknek!

Jakab Bálint lelkipásztor

 

Adventkor mindig számolgatjuk: egy kis láng, két kis láng, három kis láng, négy kis láng. A négy kis lánggal pedig elértük a fényt. Ám bármily kedves ez a karácsony előtti várakozásunk, mégsincs sok köze ahhoz, ami Jézus Krisztus eljövetelével megtörtént. Mert Jézus megszületésével, a Krisztus Megváltó eljövetelével közénk érkezett A FÉNY. Mindazok a szimbólumok, amivel megpróbáljuk ezt újra és újra felidézni, halványak és gyengék, a lényeget képtelenek kifejezni. Meghitt gyertyalángjaink, reszketve égő teamécseseink erőtlenek és csak a belső csendesség elérését szolgálják. Színes égősoraink vásári harsányságukkal a karácsonyi díszlet darabjai. Reflektoraink pedig megfájdítják szemünket, és elvakítanak.

A fény megérkezett Jézus Krisztus megszületésével. Mégpedig Isten fénye. Pontosan úgy, mint egykor a tökéletes teremtéskor, amikor Isten elsőként is elválasztotta a sötétséget a világosságtól. Ez a világosság nem elegyedhetett többé a sötéttel. Isten határozott akarata és terve a világosság és sötétség szétválasztásával vonalat húzott az igazság és sötét áligazságok, káosz és törvényszegés között. A világosság maga az igazság. Mégpedig az élet igazsága: a földi élet igazsága éppúgy, mint Isten országának, az örök életnek igazsága. A világ világossága és igazság, az út, az élet is egyben. Jézus megszületett, és Ő mindezt elhozta számunkra. Isten felkínálta azt, hogy elfogadjuk, hogy számunkra is ajándékká, sőt, életet meghatározó valósággá váljon.

Mert Jézus Krisztus megszületése valóságos esemény volt. Egy konkrét történeti tény. Nem kell már minden évben újra megszületnie a Megváltónak, nem kell bennünk sem megszületnie. Ő megszületett, eljött közénk, és engedelmesen vállalta értünk a kereszt áldozatát, s legyőzte a halált, feltámadt, és visszament méltó helyére, az Atya mellé. Ez egy konkrét, megtörtént eseménysorként játszódott le a történelemben. Megadatott számunkra a lehetőség, hogy ezt elfogadjuk és valljuk. Itt a lehetőség, hogy döntsünk mellette. A döntést mindenkinek mg kell hoznia magában, de ez döntés a valóban emberként megszületett Megváltó, az üdvözítő Krisztus elfogadásáról szól. Nem mi hozzuk a fényt, nem mi szüljük meg magunkban Krisztust. Ő annál hatalmasabb, és bölcsen várja, hogy felnézzük, és meglássuk fényét, ami az igazság és élet. A világosságot, ami eljött általa.

Jakab-Köves Gyopárka

Idén is gyűjtést szervez a Magyar Református Szeretetszolgálat Kárpátalja megsegítésére. Tartós élelmiszereket várnak (cukor, liszt, száraztészta, konzervek, bab, borsó stb). Szombathelyen, gyülekezetünkben vasárnap (december 1 és 8-án) istentisztelet után, valamint szerdán, december 11-én 17 és 18 óra között lehet leadni az adományokat.

Köszönjük, aki segít a kárpátaljai embereken! Isten áldása legyen az adakozók szeretetén!

  • November 30. 17 óra Ökumenikus szertartás
  • December 7. 17 óra Református gyülekezet szolgálatával


 

Sok szeretettel hívjuk a gyülekezet fiataljait, tagjait az Ez az a nap „Roadshow"  alkalmára, melyet 2019. november 14-én 19 órakor rendezünk a szombathelyi Agora Kulturális Központban.

Ez az a nap rendezvényeink célja, hogy felekezeti határoktól függetlenül összegyűljünk Isten dicsőítésére és magasztalására, mélyebben elköteleződjünk Isten mellett és közösen imádkozzunk nemzetünkért.

Rendezvénysorozatunk már 19 éve híd generációk, nemzetek és felekezetek között.

Jónak lenni, mindig jó. Reformáció ünnepében a régi jótékonyság
folytatódik. Hívunk és várunk mindenkit az alkalomra!

Október 27. • 10.00 óra
Istentisztelet és úrvacsora újborra

Október 31. • 10.00 óra
Ünnepi istentisztelet
Előadás: A dunántúli reformátusság a 2. világháború végén

November 3. • 15.00 óra • Őriszentpéter
Egyházmegyei közös reformációi ünnepség
Helyszín: református templom
Igehirdető: Lentulai Attila ny. esperes

Szeptemberben újraindulnak a gyermek-istentiszteletek, amelyet párhuzamosan tartunk a felnőtt alkalommal. Tapasztalt és hitben járó gyülekezeti munkatársak foglalkoznak a gyerekekkel.

Mindenkit szeretettel hívunk és várunk.

Szeptember 15-én 10 órai kezdettel a délelőtti istentisztelet keretében tartjuk hittanos évnyitónkat. Szolgál a gyülekezet ifjúsági zenekara. Az alkalom végén részletes tájékoztatást kapnak az érdeklődők és érintettek.