Szombathelyi Református Gyülekezet

+36 94/313-917

.

Kérjük, hogy SZJA 1+1 %-át ajánlja fel az adóbevallás rendjén a:
Magyarországi Református Egyház

0066


Szombathelyi Református Templomért Alapítvány

19247919-1-18


részére

Ajánló

 

A Szenczi Molnár Albert Kör 2014. március 17-én tartotta rendes, évi közgyűlését.

Unger Zoltán az SzMA Kör elnöke beszámolót tartott az kör 2013-as tevékenységéről,
a sikeresen megtartott egyházi és tudományos témájú előadásokról.

Majd Lugosy Piroska tájékoztatta a tagságot a Kör pénzügyi helyzetéről. A tagok által befizetett támogatásokból fedezte a Kör az elmúlt év alkalmainak költségeit. Köszönet illessen minden támogatót.

 

Ezt követően a jelen lévők megvitatták az ez évi programtervezetet. Ebben az évben is izgalmas előadásokkal várja az SzMA Kör a hittestvéreket, valamint minden kedves érdeklődőt. A rendezvények időpontja a honlapon is olvasható lesz és az istentiszteleteken valamint a helyi, városi médiumokban is meghirdetésre kerülnek. Az SzMA Kör tagjai egyetértettek abban, hogy továbbra is várják soraikba a Kör céljai iránt elhivatottságot érző és ezt támogatni szándékozókat. A Kör pártolótagként más felekezethez tartozó érdeklődőket is szívesen lát, ezzel is gazdagítva a kör szellemiségét.

Vízi Gábor

Névadónak az egykori rohonci lelkészt – zsoltárfordítót, Biblia kiadót - választottuk, aki beírta magát nemcsak a reformátusok, hanem a magyar szellemi élet nagykönyvébe, és a maga idejében egy művelt, széles látókörű európai polgár volt.

A Szenczi Molnár Albert – Kör célja összefogni a református gyülekezetünkben azokat a szellemi értékeket, amelyet református örökségnek nevezünk. Ezek olyan szellemi-tudományos értékek, amelyeknek „református” jellemzője hangsúlyt és nem felekezetiséget jelent. Többnyire a környezetünk rejtett kincseit szeretnénk felkutatni és megmutatni, fórumot biztosítani.

Egyben hangsúlyt szeretnénk adni reménységünknek, hogy a Mindenható a világ ura, nemcsak megtartó, de teremtő erő még ma is, ebben a reményvesztettnek tűnő világunkban. E teremtésnek kívánunk mai alkotó részesei és hirdetői lenni. Célunk a tudomány és a vallás-hit kapcsolatát vizsgálni, úgy gyülekezeti, mint tágabb körben, és bízunk ennek közösségteremtő erejében.

Mert ki is lehet a szellem embere? – kérdezi Németh László, az író. A válasza, így hangzik:

„Nem az, aki nyakig ásta magát az éremtanba […]. Az elismert tudós és az érdemes művész még nem okvetlen a szellem embere […]. A szellem embere az, akiben ott feszeng a szellemiség örök ösztöne: a jelenségeket együtt egyben látni […] nem olthatja el magában a teljesség szomját!”

Nekünk nem elég a világ, világkép kell, az a világkép kell, amelyet a Mindenható formál bennünk a Szentlélek által. Tudatában vagyunk annak, hogy a világot – még a válságot is - és a kivezető utat is az Isten kormányozza. Nem lehet ezt a jogát figyelmen kívül hagyni.

Köntös László egyházkerületünk jegyzője egyik előadásában mondta a hallgatóságnak: „Ha a világ válságban is van, az Úr nincs válságban!”

Ezért választottuk az alábbi igét az Kör jelmondatának:

„Tanításom és igehirdetésem bizony nem az (emberi) bölcsesség meggyőző szavaiból állt, hanem a lélek és az erő bizonyításából, hogy hitetek ne emberi bölcsességen, hanem Isten erején alapuljon” (1Kor 2,4-5)

A kör alakulásának időpontja: 2012. március 28.

 

Trianon emlékezete címmel 2013. május 29-én a gyülekezetünkhöz köthető Szenczi Molnár Albert Kör és a Polgári Egyesület Szombathelyért vendégeként Raffay Ernő tartott előadást a trianoni békediktátumra való megemlékezések nyitányaként. A szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár nagytermében szinte még egy tűt sem lehetett leejteni, nagyszámú érdeklődő hallgatta az Antall-kormány egykori államtitkárát, a Károlyi Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi karának tanárát. A sodró előadás elsősorban azokat az okokat igyekezett felmutatni, amelyek elvezettek a Versailles-i döntésekig. Az okok között nem kizárólag az oly sokat emlegetett diplomáciai hátrányainkat sorolta fel Raffay Ernő, de kitért azokra a belső problémákra, amelyek már korábban jelen voltak a Monarchia mindennapjaiban. A Magyar Királyság etnikai összetétele számított az egyik fő gócpontnak, hiszen az első világháború előtt a magyarság aránya alig volt több a lakosság felénél (54,4 százalék 1910-es adatok szerint). A parlamentben folyó obstrukció megakadályozta a hadsereg fejlesztését éppen a világháború hajnalán, ez természetesen szintén döntő módon befolyásolta a kialakult patthelyzetet. És végül, de nem utolsósorban a hazánkban a kordivatnak megfelelően széles körben elterjedt, és bíróságilag is bejegyzett szabadkőműves páholyok tevékenységére, és befolyására tért ki az előadó. A téma önmagában sok érzelmet kavar, mindehhez hozzájárult az előadás stílusa. A hallgatóság figyelme nem lankadt, sőt, felszólítás nélkül is interaktív módon vett részt az előadásban. A rengeteg kérdést felvető problémakör mindenképpen indokolttá teszi, hogy évről évre megemlékezzünk, valamint meg is vitassuk a történelemnek ezt a szomorú eseményét.

-nn-

 

Az elmúlt hét szerdáján Szenczi Molnár Albert Református  Körünk meghívására  Dr. Szarka László geofizikus mérnök, a MTA Földtudomány doktora, a MTA levelező tagja látogatott el hozzánk, a Savaria Egyetemi Központ könyvtárába.

Dr. Szarka László maga is református, hitét gyakorló ember, a soproni Kálvin Református Kör alapító tagja. Előadását Környezeti kulcskérdések keresztény szemmel címmel tartotta meg. A délután fél hat órakor kezdődő előadás sajnos kevés érdeklődőt vonzott, az SZMA- tagok és gyülekezetünk állandó tagjain kívül nem sikerült megszólítani az egyetemi ifjúságot.

 

Pedig nagyon érdekes, és napjaink globalizált világát érintő kérdésekkel szembesítette az előadó a hallgatóságot. A színes, grafikonokkal és táblázatokkal teletűzdelt előadás központi kérdése az előadás címében rejlett. Azaz, a környezeti káros hatásokat milyen mértékben idézte elő a Föld védelmével egyáltalán nem törődő emberiség. Az előadó felvázolta a jelen kizsigerelt környezeti világát, a profitéhség és felelőtlen rablógazdálkodás hatásának következményeit. Rámutatott arra, hogy az emberi felelőtlenség milyen káros következményekkel járt, hogyan pusztítja saját mikro-és makro környezetét az ember.

Konklúzióként megállapította, hogy az emberiség egészét fenyegető környezeti katasztrófák ellen egyedül a keresztény szellemiségű, egymást és a környezetét tisztelő ember segíthet. Olyan ember, aki önmaga érdekein kívül elfogadja és vigyázza környezetét, azt a világot, ahol él és még sokáig szeretne élni gyermekeivel, unokáival együtt.

Dr. Sipőczné Miglierini Guiditta
SZMA- tag, pótpresbiter

 

Az előadás videováltozata megnézhető itt .