Szombathelyi Református Gyülekezet

+36 94/313-917

.

Kérjük, hogy SZJA 1+1 %-át ajánlja fel az adóbevallás rendjén a:
Magyarországi Református Egyház

0066


Szombathelyi Református Templomért Alapítvány

19247919-1-18


részére

Ajánló

egyik hétfő a Béláké volt. A korábbi almát hozott, délután a kertben segített. A későbbi vitt valamit tőlem, hogy helyettem elvégezhesse az azzal járó munkát. Nem először.

Bélák, mindketten mérnök emberek. Nyugtalanok, tenni akarók. Szeretnek. Ezernyi bizonyságát adták már eddig is.

Én is szeretem őket és sokra becsülöm. Emberségüket. Ragaszkodásukat.

A Béláimat.

Jakab Bálint lelkipásztor

a pusztai vándorlás idején sok hálátlanság tör a felszínre Isten népében. Miből fakad ez?

Abból, hogy elfelejtik mindig és újra, hogy amiben vannak az nem a cél és beteljesedés.

A sivatagi tartózkodás. Átmeneti állapot.

Nem otthon vannak, hanem hazafelé tartanak.

A nekik ígért földre.

Jakab Bálint lelkipásztor

a pusztai vándorlás idején Isten népe életében, a körülmények szorításában újra és újra előkerül az az egzisztenciális félelem, amelyből nem tudnak kitörni. A körülmények meghatározottságából. De mindig rádobják tehetetlenségüket Istenre és Mózesre.

„Perbe szállnak”.

Pedig amióta elindultak Egyiptomból, abból éltek, amit Istentől kaptak. Nap, mint nap.

Élelmet és italt.

Mannát és vizet.

Jakab Bálint lelkipásztor

látom a bejövő hívás mellett a nevet. Székely atyafiság Skandináviából. Időnként szót váltunk a lét elviselhetetlen könnyűségéről.

A mostani hívás a közeli kisvárosból ér el. Szeretnének meglátogatni alkalmas időben. Így mondják.

Itthon vannak. Azaz mégsem.

Svédországban lennének otthon. De hát ott sem.

Székelyföld, a Sóvidék lenne az otthon. Ahonnan származik a szó, mely szánkban sosem veti le ízét. De már az se az otthon.

Hányan vagyunk, akik hazulról haza megyünk.

Mindenhol otthon vagyunk. S mindenütt kicsit idegenek.

Jakab Bálint lelkipásztor

 

amikor Szín-pusztájába érkezik Isten vándorló népe, lázadni kezdenek Isten ellen (2Móz 17,2-3). Mózest majdnem megkövezik. Mert szomjasak. Nem először történik ilyesmi. De a sivatagban hol vannak források? Az, hogy nincs víz, tény. Rögvalóság.

De a nép mégsem tényként kezeli ezt az élethelyzetet, hanem okként használja, hogy lázadjon Isten ellen.

A mindenkori léthelyzet ténykérdés.

Ez ellen lehet lázadni.

De ebben a léthelyzetben Isten előtt le is lehet borulni.

Van okunk rá.

Mert van olyan élethelyzet, amit csak ő tud megoldani.

Jakab Bálint lelkipásztor