Szombathelyi Református Gyülekezet

+36 94/313-917

.

Kérjük, hogy SZJA 1+1 %-át ajánlja fel az adóbevallás rendjén a:
Magyarországi Református Egyház

0066


Szombathelyi Református Templomért Alapítvány

19247919-1-18


részére

Ajánló

Többévi sikertelen pályázati és támogatásszerzési kísérlet után gyülekezetünk presbitériuma úgy döntött, hogy a régóta esedékes templomtető javítását nem halogatja tovább. Az elkészített felújítási terveknek megfelelően, ősszel szeretnénk a munkálatokat elvégezni. Előreláthatóan a várható költség 9 millió forint körül lesz, amennyiben a bontáskor nagyobb hibák nem kerülnek elő.
Szükségünk van minden jóakaratú ember segítségére, anyagi áldozatára. Hisszük, hogy  a nehéz gazdasági körülmények ellenére sokan lesznek, akik nagyobb összeggel támogatják templomunk rekonstrukcióját.

Adakozni lehet:

a. személyesen  céladományként megjelölve az összeget,
b. sárga csekken, amely kérhető a Lelkészi Hivatalban,
c. átutalással a gyülekezet számlaszámára:

UCB Bank:  10990005 00000008 44310008

Mindhárom esetben kérjük ráírni: "Templomtetőre".

Áldás legyen az adományozók életén!


Július 2-7. 6-13 évesek hittanos tábora Balatonfenyvesen.


Július 9-14. 14-18 évesek hittanos tábora Balatonfenyvesen.


Augusztus 16-19. Gyülekezeti kirándulás a Viharsarokba és a Bánát romániai részébe, illetve a Vaskapuhoz.

Júniusban a templomkertben több csoport is taposta a füvet. A vasárnap délutánok különböző gyülekezeti csoportok találkozó és hálaadó alkalma is volt.

Az első hétvége a gyerekeké és szüleiké volt, hagyományosan tűzzel, szalonnasütögetéssel és jó beszélgetéssel összekapcsolva. Füstösen, jókedvel, sőt rég nem hallott nótázással ért az alkonyat némelyeket.



A harmadik vasárnap délutánjára a lelkipásztor bográcsos babfőzeléket készített erdélyi módon. Erre hívta a gyülekezetben szolgálatot végző munkatársakat. Jókedvben, hálaadással ültek sokan szívük szeretetéből adók a templom árnyékában. A kínálatot hozott sütik, saláták, üdítők gazdagították.

A hónap utolsó vasárnapjának délutánján a presbiterek voltak hivatalosak családjaikkal együtt. A terülj-terülj asztalkám most sem maradt el: babgulyás, töltött káposzta, vadpörkölt és csülökpörkölt csigázta az étvágyat. Ezekben benne volt a férfi és női kulináris jártasság és a köz asztalára felajánlott szeretet. A jó beszélgetések itt sem maradtak el. A maradék pedig majdnem bibliai volt: többnek tűnt, mint kezdéskor.

Illessen köszönet mindenkit, aki a gyülekezetünkben szolgálatot végez bármilyen módon. Isten áldása kísérjen mindenkit a nyáron, nem feledkezve meg arról, hogy imádságban mindig együtt vagyunk megtartó Urunkkal és Benne egymással is.

Ebben a kegyelemben erősödve szép nyarat, pihenést, kikapcsolódást és nagy-nagy  lelki élményeket kívánunk minden HONLAPUNKAT olvasó Testvérünknek!

RENDben

Ti vagytok a föld sója

Ezekben a napokban ünnepelte megalakulásának 400. évfordulóját a Dunántúli Református Egyházkerület. Ebből az alkalomból városunkban ülésezett a magyar reformátusok Generális Konventje, amely a világ magyar ajkú reformátusait tömöríti.

A Kárpát-medencéből, Nyugat-Európából, sőt tengeren túlról érkeztek vendégek, akik június 20-án részt vettek a körmendi sportcsarnokban tartott istentiszteleten.

A dunántúli reformátusság szent helyeinek pillanatfelvétele az a könyv (Mátyás Lajos, Istentisztelet – ecsettel, DRE Tudományos Gyűjteményei, 2012, 372 lap), amely a Dunántúli Református Egyházkerület 400. évfordulójára jelent meg. Mátyás Lajos nyugalmazott esperes 351 akvarellen örökít meg templomot, imaházat, haranglábat. A könyv egyszerre kordokumentum és vallomás. A szerző egy interjúban mondja, hogy munkája során a művészi szabadság és az Isten előtt állás felelőssége egyszerre volt kényszerítő erő. Templomokat, szent teret, Istennek tetsző hajlékokat akart festeni, ezért nem riadt meg attól sem, hogy kiemeljen épületeket a környezetükből, romokat ecsettel "tatarozzon". A milyen ma a reformátusság és milyen lehetne vágya, egyidejűleg van jelen a képeken.

A könyv a hat dunántúli egyházmegyét alfabetikus sorrendbe állítja, ezen belül a gyülekezeteket szintén. A kötet elején található tartalomjegyzék segítség a gyorskeresésben, ha valaki saját templomát vagy netán célzottan valamelyik épületet keresi. Mintegy adalékként ide került az egykor Őrséghez tartozó, de ma már két országban található négy református templom is: három a mai Szlovéniából, egy pedig Ausztriából, a felsőőri.

A kötet lapozgatása közben feltűnő, hogy a Pápai Egyházmegye templomai különböznek megjelenítésükben a többitől. Határozottabb kontúrok, aprólékosabb kidolgozás látszik rajtuk. A rejtélyre a kötet elején található szerzői vallomás adja meg a választ. Ezek a képek korábban készültek és már megjelentek külön kötetben, az egyházmegye kiadásában. Igazából ez a füzet volt az inspirálója e könyv megszületésének.

A képek többsége épp a szabadságában vonzó, s ha megengedett egy szubjektív megjegyzés e sorok írójától, akinek - szolgálati helye és - öröme is egyben, a szombathelyi egyetlenként a kötetben különleges abban, hogy alakokat is festett a szerző a templom elé.

372 lapon a dunántúli reformátusság szemet gyönyörködtetően, minden kép alatt egy igevers. Esztétikai és lelki élmény egyszerre, a mai könyvárakat nézve mérsékelt áron. Dicséret illeti az ötletadó és előszót író Steinbach József püspök urat, a szerkesztő Köntös László főjegyzőt, a grafikai kivitelezést végző Eckhardt Júliát, a segítő munkatársakat és nem utolsó sorban a kiadást gondozó Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeit.

Az akvarelleket festő Mátyás Lajos nyugalmazott esperessel Jakab Bálint beszélgetett a könyv megjelenésének apropóján.

Szombathely

Szombathely

Nagytiszteletű úr, milyen gondolatok foglalkoztatták, amikor megkapta a felkérést erre a munkára?

ML:
Feleségem gondolata volt még régebben, hogy fessem meg a Pápai Egyházmegye templomait, ahol magam is szolgáltam nyugdíjba menetelemig. Ebből egy könyv lett, aztán egy tabló, amit Steinbach József püspök úr is látott. Ő kért fel aztán ezután, hogy a többi öt egyházmegye templomait is örökítsem meg hasonló módon. Örömmel vettem a felkérést és Isten segítségét kértem, hogy eleget tudjak tenni neki.



Milyen érzések kavarogtak, míg ezeket a képeket festette?

ML: Különös érzés volt, mintha abban a templomban prédikálnék. Ezért is találó a könyv címe.
És mit érzett, amikor az utolsót is megfestette?

ML: A 351-ik után letéve az ecsetet végtelen nagy hálát és alázatot Isten iránt, hogy lehetőséget, időt, erőt adott. A 264. ének 2. verse jutott eszembe: "Áldjad Őt, mert az Úr mindent oly szépen intézett,/Sasszárnyon hordozott, vezérelt, bajodban védett". Hitvallásomnak tartom: a munka szolgálat. Így is vettem, a Róm. 12. szerint a "nekünk adott kegyelemben különböző ajándékaink vannak". Isten ezt bízta rám. 2000-ben egészségi okok miatt tettem le a szolgálatot. Isten bezárt egy kaput, ugyanakkor megnyitott egy másikat. Azóta ecsettel szolgálom Istent és egyházunk javát. Amíg festettem, el is felejtkeztem egészségügyi problémáimról.

Van-e kedvenc a képek között?


ML: Nehéz kérdés. Hadd legyek önző: Mezőőrs, ahol közel negyven évig szolgáltam és esperesként vezethettem ötvennégy gyülekezetet. Ugyanakkor a somogyi sudár tornyok mindig vonzottak. Ott gyerekeskedtem, édesapám ott volt lelkész egy kis faluban.

Volt-e céltudatosság az ábrázolásban?


ML:
Volt. 12-szer 12-es lapokra festettem, más nem is férhetett volna fel, csak a templom. Isten házát tűztem ki célul. Létezik a poetica licencia, ugyanígy az alkotói szabadság is érvényesült itt. Kiemelés miatt fát, erdőt festettem néha oda. Alapvetően a lényegre törekedtem. És még valami: számos templomot romos állapotban találtam. Ezeket a festményeken "tataroztam".

Menyi ideig tartott ez a munka?

ML: Két esztendőt. Legtöbb helyszínre elmentem, vázlatot, fotót készítettem. Volt, hogy egész napokat dolgoztam késő estéig.

Milyen volt viszontlátni könyvben, szerkesztve a képeket?


ML:
Különleges. Más a benyomás, mikor alkot az ember. Aztán viszontlátja az alkotó, amikor befejezte. Teljesen más érzés kiállításon látni ugyanezt és megint más a könyv. Amikor először kézbe vettem a könyvet, éreztem, hogy mit jelent 400 év a Dunántúlon. Ezek vagyunk mi, reformátusok. Éreztem, hogy mit jelent Isten megtartó, megőrző szeretete, aki látta, vigyázta, pásztorolta népét. Köszönet illesse a könyvért Steinbach József püspök urat, Köntös László főjegyző urat a szerkesztésért, és Bellai Zoltán főtanácsos urat.
Csanádi Imre jut eszembe:
"Mégis megtartódat benne becsüld, magyarság,
ország lappangott itt, mikor nem vala ország:
ő árváit Isten
vezérelvén hitben,
lett Bástya és Bátorság."

Kercaszomor - Szomoróc

És végül: Non est volentis, neque currentis, sed miserentis Dei. Soli Deo gloria.

 

A szombathelyi református gyülekezet Szenczi Molnár Albert Körének szervezésében elhangzott előadás a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárban 2012. június 6-án.

A magyarság és az európai értékrend válsága

Június 3-án délután 3 órakor lesz a hittanos évzáró alkalom családi istentisztelettel egybekötve. Az alkalmon a gyülekezet ifjúsági zenekara szolgál, majd a parókia kertjében gyújtott tűznél sütögetni lehet. Alkalmi ruha ajánlatos. Mottónk a korábbi: ki-ki a sütnivalóját hozza magával!


Pünkösd a pentekoszté (= 50) görög szóból (Cselekedetek 2,11) származik. Átformálva mondották „penkostnak”, pünkösdnek, mivel „húsvét után 50 nappal szokott esni”. Sajnos, a pünkösd nagyon háttérbe szorult a karácsony és a húsvét mellett és mögött. Pedig nélküle (Cselekedetek 2. fejezete) nincs semmiféle ünnep, sem keresztyén élet. Mindenek kulcsa Szentléleknél, az Atyának (János 14,16. 26) és a Fiúnak (János 15, 26) a Lelkénél van, aki az első tanítványokra pünkösd napján töltetett ki, mint aki öröktől fogva volt és munkálkodott, s aki a kitöltetés óta is naponta eltölti–betölti szívünket. Szentlélek nem egyéb, mint maga a testben eltávozott Krisztus miközöttünk és mibennünk az ő állandó jelenlétével. Nem vagyunk hátrányosabb helyzetben, mint az apostolok (János 14,18), mivel Szentlelke mint élő személy által láthatatlanul éppoly bizonyosan a mienk a mennyei Atya és az egyszülött megváltó Krisztus, amilyen bizonyosan őt látták és hallották testileg az első tanítványok (Máté 28, 20). Krisztus jelenléte a mindenkori mában annyi, mint a személyesen beszélő, tanító és vezető–vigasztaló Szentlélek mibennünk. Szentlélek tesz bizonyossá nemcsak a karácsony csodájáról, hanem a feltámadás és a mennybemenetel misztériumáról és a hitnek minden dolgáról.

Szentlélek valóban az élő kulcs, aki hitünknek valamennyi titkába és csodájába, az élet és a halál mélységeibe és magasságaiba elvezet. Ezért hangzik szünet nélkül a könyörgés: „Jövel Szentlélek Úr Isten, töltsd bé szíveinket éppen”, vagy amint a régiekkel együtt imádkozzuk: „Veni creator Spiritus” = „Jöjj teremtő Szentlélek”.

Tőkés István: Hétköznapok - ünnepnapok

 

Május 27. • Pünkösdvasárnap

10.00 óra: Istentisztelet, úrvacsora - igét hirdet Jakab Bálint lelkipásztor
Konfirmációi fogadalomtétel és az 50 éve konfirmáltak fogadalmi megerősítése.

Május 28. • Pünkösdhétfő

10.00 óra: Istentisztelet, úrvacsora - igét hirdet Szakál Elemér ny. esperes

 

Kicsi országunk van, kincseit mégis alig ismerjük. Szűkebb pátriánk, a Dunántúl bővelkedik látnivalókban, amelyet egy-egy napon érdemes végig látogatni, különösen egy gyülekezeti csoporttal, hiszen a látnivalók szépsége lelkiekkel párosul.

Május első szombatján így jutottunk el a Balaton-felvidékre, egy busznyi nép, szombathelyi reformátusok. A tó északi partjától alig néhány kilométerre megbúvó kisfalvak építészeti és természeti csodákat kínálnak.

 

Valaha itt hullámzott a Pannon-tenger, mondják a tudósok, és ennek nyomai azok a kőcsodák, amelynek egyediségét az idő évmilliói és a bányászat alakította.

 

Szentbékkálla, Hegyestű kínálta a természeti szépségeket, Köveskál, Zánka a lelki találkozást, a református önazonosság megerősödését. Monoszló a hiányérzetet és a templomkert nyugalmát. Sajnáljuk, hogy nem láthattuk belülről az Árpád-kor templom maradványait és azt az egyedülálló fülkét, amely különlegessége, hogy valamikor ott egy esztergomi érsek nyugodott – egy református templomban. A késő délutánba hajló órán Badacsony egyik teraszán pedig a hegy levét lehetett megízlelni, akinek sokat adott a napi gyaloglás.

 

Gyermekeink öröme, édesanyák féltése, édesapák mosolya, az együttlét mindennél többet jelentett. Isten ajándéka volt a gyönyörű, kirándulásunkra szabott idő. Mert akik Istent szeretik, minden javukra szolgál, még az időjárás is. Köszönjük a szervezést, a részvétet, a jókedvet, s ha lesz még ilyen kirándulás, hívunk megélni a Krisztus közösséget ily módon is.

-szo-