napok óta látok egy fehér kisautót előttünk hosszan parkolni. Éjszaka is. Néha el-eltűnik. Egyik nap megszólítom a mellette ácsorgó embert. Beszélgetés közben jobban szemügyre veszem az autót, porszívó, dobozok, edények kandikálnak ki a hátsó ablakon. Kiderül, hogy kirakták az albérletéből. Most épp munkája sincs.
Tudja? – mondja nekem, van úgy, hogy az ember elrontja a dolgokat. És ide jut. De igyekszem visszakerülni.
Mintha gyónna. Lehet, hogy a megkönnyebbülésért mondja ki a szavakat.
Jakab Bálint lelkipásztor