Szombathelyi Református Gyülekezet

+36 94/313-917

.

Kérjük, hogy SZJA 1+1 %-át ajánlja fel az adóbevallás rendjén a:
Magyarországi Református Egyház

0066


Szombathelyi Református Templomért Alapítvány

19247919-1-18


részére

Ajánló

 

Chomsky mester* a megmondhatója, ha ő is tudja egyáltalán, hogy az anyanyelv miért ég bele olyan mélyen az emberbe? És anyanyelv-e az, amit anyanyelvi szinten beszél az ember? És miért van az, hogy valaki játszva tanul meg egy idegen nyelvet, mások egy új nyelvi környezetbe kerülve kínlódnak azzal a nyelvvel, amit a többség beszél. Sőt a kommunikáció elemi szintjéig sem mindig jutnak el.

 

 

Nemrég egy idős asszony kis csomagot nyomott a kezembe. Sietett, unokája várta az autóval, de még hozzátette, hogy majd nézzem meg. Talán két-három nap elteltével vettem elő a számítógép mellől ahová letettem, és bontogatni kezdtem. Régi időket idézve, újságpapírba csomagolva két kis könyv volt benne, egy régi református énekeskönyv, kiadta „Debrecen szab. kir. város nyomdája”és egy imádságoskönyv. Lapozgatom a könyveket, könyvészetileg nem sokat jelentenek, de bejegyzéseket találok az imakönyvben: igehelyeket, egy lelkész nevét, de legérdekesebb a legelső három sor: „Édesapámtól kaptam 1951-ben… esküvőnk emlékére”. Imbolygó betűkből áll az írás, látszik, hogy sokkal későbbi a bejegyzés. A címlapot a keménytáblás borítóhoz celluxozták, kíváncsiságból befújok a kettő közötti résbe, és döbbenten látom, hogy egy 1959-es kiadású Muraközy féle A Sionnak hegyén című, több kiadást megért imádságoskönyvet tartok a kezemben. Hogy kaphatta akkor a néni esküvőjére ’51-ben az édesapjától? Túl nagy esemény mind a kettő, az esküvő is, no meg az ajándék is, mint a beírás igazolja, hogy hamisság legyen mögötte. Mégis, mi az igazság?

 

A történet előtt mindig van valami, csakhogy ez a valami, ami kimarad valahogy az emlékezetből, mert mi csak a történet kezdetére emlékszünk. Pedig a felejtésre ítéltetett is hozzátartozik a történet teljes megértéséhez, sőt nélküle torzul az igazság.